Az adiabatikus hűtés és a páratartalom

Attól függően, hogy milyen típusú adiabatikus hűtőrendszert használnak, indirekt/indirekt (kétkörös) párologtatót vagy direkt (egykörös) párologtatót, az épület páratartalmát az egyik kevésbé, a másik jobban befolyásolja. Az, hogy mennyivel nő a relatív páratartalom egy helyiségben, a külső páratartalom szintjétől, a külső hőmérséklettől, az elérni kívánt hőmérséklettől és az alkalmazott adiabatikus hűtőrendszer típusától is függ. 

Mint fentebb említettük, a páratartalom növekedésének mértéke nagymértékben függ a használt párologtató hűtőrendszer típusától. Az Oxycom szabadalmaztatott indirekt/direkt (kétkörös) adiabatikus hűtési technológiája például akár 60%-kal alacsonyabb abszolút nedvességtartalmat juttat a térbe, mint más direkt (egykörös) adiabatikus hűtőrendszerek, azáltal a belső relatív páratartalom azonos belső hőmérséklet mellett RH10-20%-kal alacsonyabb is lehet. 

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az indirekt/direkt (kétkörös) adiabatikus hűtés esetén 27C mellett a belső relatív páratartalom RH50-60% között maximalizálódik, míg a direkt (egykörös) adiabatikus hűtés esetén ugyanolyan belső hőmérséklet mellett ez lehet akár RH65-75% is. Ezáltal megszűnik a nehéz levegő trópusi érzete, javul az effektív (szenzibilis) hőmérséklet, így az épületben tartózkodók számára komfortosabb beltéri klímát biztosít a rendszer.

Fontos azonban azt is megemlíteni, hogy a levegőbe juttatott plusz nedvességnek, és a magasabb relatív belső páratartalomnak is megvannak a maga előnyei. Például a 40 és 60% közötti páratartalom csökkenti a szálló por koncentrációt és az aerosolos vírusfertőzés lehetőségét, azaz a vírusok terjedését egy gyártóüzemben vagy nagyépületben. 

Ezenkívül a komfortérzetet is növeli, mivel a túl száraz levegő irritálhatja és kiszáríthatja a nyálkahártyát, a szemet a szájat és az orrot, és a bőrt. Ezért elengedhetetlen, hogy olyan klímaberendezéssel rendelkezzen, amely elegendő páratartalmat biztosít a belső levegőnek ahhoz, hogy a dolgozók komfortosan érezzék magukat, hogy alacsonyabb por és káros anyag koncentrációt lélegezzenek be a levegőből, valamint hogy megvédje őket a vírusok korlátlan terjedésétől.

Az adiabatikus hűtéssel és a páratartalommal kapcsolatban elterjedt tévhit, hogy szubtrópusi klímát hozna létre egy termelési létesítményben vagy nagyépületben. Az indirekt/direkt (kétkörös) adiabatikus hűtés direkt párologtató fokozat előtt alacsonyabb hőmérsékletet biztosít, és a természet törvénye szerint az alacsonyabb hőmérsékletű levegő kevesebb nedvességtartalmat képes felvenni. 

Valójában az alacsonyabb befújt hőmérséklet miatt a kétkörös párologtató hűtésnek a direkt (egykörös) párologtató hűtéshez képest az épület hűtéséhez szükséges légmennyiségnek csak 30-50%-ára van szüksége. A gyártóüzemek hűtésére használt IntrCooll kétkörös adiabatikus hűtőrendszerek mindig hűvös-friss, szűrt levegővel szellőztetik át az épületet, miközben a szennyezett belső levegőt eltávolítják. 

A friss, hűtött levegő ékszerűen beszorul a meleg alá, és intenzíven kiszorítja a belső elhasznált levegőt. A befújt levegőhöz hozzáadott abszolút nedvességtartalom épp komfortos és optimális belső relatív páratartalmat biztosít. Ezt követően a belső levegőt egy természetes hőelvezetőn keresztül áramoltatják, vagy egy mesterséges elszívó ventilátor segítségével elszívják. 

Így a befújt nedvességtartalomnak a belső levegőben nincs lehetősége arra, hogy felhalmozódjon és feldúsuljon az épületben vagy a gyártóüzemben, hiszen a belső levegő folyamatosan intenzíven cserélődik a térben, kellemes és optimális klímát teremtve a benne tartózkodók számára.