Az adiabatikus hűtés hatékonysága
A kétkörös adiabatikus hűtés hatékonysága különböző külső légállapotok mellett
Számos tényező befolyásolja az IntrCooll kétkörös adiabatikus hűtés hatékonyságát vagy hatásfokát. Ezek a következők:
- A környezeti száraz hőmérséklet
- A környezeti nedves hőmérséklet
- A környezeti levegő relatív páratartalma
- Légnyomás
- A kényszeráramoltatott levegőmennyiség
Az adiabatikus hűtés hatékonysága különböző éghajlatokon
Mivel az adiabatikus hűtés a víz elpárolgásán alapuló fizikai folyamat, a különböző éghajlati viszonyok eltérő módon befolyásolják a párahűtés hatékonyságát. Minél melegebb és szárazabb egy éghajlat, úgy növekszik a párologtató hűtőrendszer teljesítménye.
A sivatagi éghajlat ezért a legoptimálisabb éghajlat az adiabatikus hűtés számára. A magas hőmérséklet mellé jellemzően alacsony külső relatív páratartalom társul, és ez növekvő hűtési teljesítményt biztosít. A 45 °C és a 15 °C közötti külső hőmérséklet sem kivétel.
A tengerparti területeken, ahol a környezeti hőmérséklet még magas, de a páratartalom gyakran magasabb, a befújt hűtött levegő hőmérséklete végül néhány fokkal magasabb lesz, mint egy száraz külső légállapot esetén.
A legtöbb kontinentális és tengeri éghajlaton a száraz és a párásabb időszakok váltakoznak, ezekben az esetekben a kétkörös adiabatikus hűtés az, ami hatékonyan működhet egész évben.
A kontinentális és tengeri éghajlaton a párás napok leginkább tavasszal és ősszel fordulnak elő, amikor a környezeti hőmérséklet még viszonylag alacsony, és a külső relatív páratartalom csak néhány órán át magas a nap folyamán.
Az IntrCooll kétkörös adiabatikus hűtés technológiájának köszönhetően megfelelő hűtési teljesítményt biztosít ezeken az éghajlatokon is.
Az év többi részében a kétkörös párologtató hűtés hatékony és fenntartható klímatizáló megoldásként működik. A trópusi éghajlatú országok számára az adiabatikus hűtés nem feltétlenül a leghatékonyabb és legjobban működő hűtési megoldás, bár az adiabatikus hűtés hibrid változatai (folyadékhűtővel, légkezelővel kombinált megoldásai) még mindig jelentős energiamegtakarítást tesznek lehetővé.
Hibrid adiabatikus hűtőrendszerek
Egyes sivatagi éghajlatú országokban, például Dubaiban, hosszabb nedves időszakok is előfordulhatnak. Ebben az esetben egy hibrid adiabatikus hűtőrendszer optimális hűtési megoldást nyújthat.
A hibrid rendszer a párologtató hűtést kompresszoros hűtőrendszerrel kombinálja. A kompresszoros hűtés csak a párásabb napokon aktív, míg az adiabatikus hűtőrendszer az év többi részében hatékonyabban (magasabb EER értékkel) hűti a levegőt.
Ezzel a hibrid rendszerrel a kedvezőtlen éghajlati viszonyok mellett is egész évben megfelelően hűthető egy gyártócsarnok vagy épület anélkül, hogy az adiabatikus hűtés széleskörű előnyeit elveszítené.
Kapcsolódó bejegyzések
A víz, mint hűtőközeg
Ebben a blogban elmagyarázzuk, hogy miért kiváló alternatívája a víz a hagyományos légkondicionáló berendezésekben használt, ózonlebontó R-22 hűtőközegnek.
Párologtató hűtés: mi az és hogyan használhatja ki?
A “klímaberendezés” szó hallatán a legtöbben azonnal a mechanikus hűtésre, például a légkondicionálóra gondolnak. Vannak azonban más módszerek is a beltéri klíma szabályozására. Ez a blog elmagyarázza az adiabatikus hűtés alapelveit, és azt, hogy milyen előnyökkel járhat.
Mitől innovatív az indirekt/direkt (kétkörös) adiabatikus hűtés a direkt (egykörös) adiabatikus hűtéshez képest?
Ebben az interjúban Kor Foekens az OxyCom kereskedelmi igazgatója elmagyarázza, hogy a direkt (egykörös) adiabatikus hűtéssel kapcsolatos előítéletek az indirekt/direkt (kétkörös) adiabatikus hűtéssel kapcsolatban miért tartoznak a múltba, mitől számít innovációnak a kétkörös adiabatikus hűtőrendszer.