A magas külső hőmérséklet miatt a hűtők gyakran meghibásodnak, és nem biztosítják a szükséges hűtőteljesítményt. Ez a probléma megoldható egy előhűtő beépítésével, így a gép magasabb hőmérsékleten is képes tovább működni. Az előhűtő többféle formában és méretben kapható eltérő típusú hűtőgépekhez. Az adiabatikus előhűtés például az ipari léghűtéses hűtők hatékonyabb működéséhez használható. Ez a megoldás biztosítja, hogy a levegőt vízpárologtatással hűtsék, mielőtt az a gépbe kerülne. Az adiabatikus előhűtésnek különböző típusai léteznek. A bejegyzésben két különböző típus előnyeit és hátrányait vázoljuk fel: az adiabatikus előhűtés kontakt párásítóval és az adiabatikus előhűtés párásító rendszerrel való megoldásait.
Mi a különbség a kontakt párásító és a ködpárásító rendszer között?
Mielőtt belemennénk mindkét rendszer előnyeibe és hátrányaiba, elengedhetetlen, hogy megértsük a kettő közötti pontos különbséget.
Az adiabatikus előhűtés kontakt párásítóval közvetlen párologtató közeget – egy párnát – használ. Ez azt jelenti, hogy amikor a meleg külső levegő átáramlik a párologtató közegen, a víz elpárolog és lehűti a levegőt.
Az adiabatikus előhűtés ködpárásító rendszerrel kissé másképp működik. A vizet nagy nyomás alatt porlasztják a meleg befúvó levegőbe, ami azt lehűlésre készteti.
Higiénia és Legionella adiabatikus előhűtéssel
Mivel az adiabatikus (elő-) hűtés a hűtési folyamat során vizet használ, az emberek gyakran aggódnak a higiénia, különösen a legionella miatt. Bár a kontakt párásítóval vagy ködképző rendszerrel ellátott rendszerek (általában) is telepíthetőek UV-vízsterilizátorral, a ködképző rendszeren keresztül történő adiabatikus hűtés mindenképpen legionella-kockázatot hordoz. Az UV-kezelés minimalizálja ezt a kockázatot működés közben. Mégis, feltételezzük, hogy kis mennyiségű állóvíz marad a csövekben vagy szivattyúkban a meleg környezetben, amikor a rendszer ki van kapcsolva. Ebben az esetben a legionella gyorsan kialakulhat, és aeroszolok formájában a levegőbe kerülhet, amikor a rendszert újra bekapcsolják. Az emberek elkaphatják a legionárius betegséget vagy a Pontiac-lázat, amikor a levegőben lévő, a legionella baktériumokat tartalmazó apró vízcseppeket (aeroszolokat) belélegzik. Ezért a ködös előhűtő rendszerek gyártói azt javasolják, hogy ezeket a rendszereket ne helyezzék légkezelő rendszerek közvetlen közelébe.
A kontakt párásítóval történő adiabatikus előhűtés ezzel szemben kiküszöböli a legionella terjedésének kockázatát. Mivel a kontakt párásítókban a vizet nem porlasztják, hanem elpárologtatják, nem kerülnek (szennyezett) aeroszolok a levegőbe. Ezért a kontakt párásítóval ellátott rendszerek további intézkedések nélkül is biztonságosan elhelyezhetők légkezelő rendszerek közvetlen közelében.
Adiabatikus előhűtés minden időjárási viszony között
A ködös előhűtő teljesítményét befolyásolja a szél. Viszonylag alacsony szélsebességnél a köd elszállhat, így korlátozza az előhűtő hatékonyságát. Ennek eredményeképpen a rendszer teljesítménye erősen csökken. Ha a ködképző rendszer a széliránnyal szemben permetez, az aeroszolok összetapadnak, nagyobb cseppeket alkotnak, és esőként hullanak. Emellett természetesen a szél port is hoz magával. Ez a por eltömíti a ködképző rendszerekben használt szűrőket, növelve a nyomásvesztés esélyét és csökkentve a hatékonyságot. A szűrő szezon közbeni rendszeres tisztítása szintén követelmény.
A kontakt párásítóval történő adiabatikus előhűtés teljesítményét ezzel szemben nem befolyásolja a szél, mivel a szél nincs hatással a párologtató közegre. És bár a szél természetesen továbbra is szállítja a port, amely összegyűlik a nedves közegen, nincs esély az eltömődésre. A párologtatóbetéten lévő port a rendszer a víz cseréjekor lemossa és eltávolítja. Ezenkívül a párologtató közeg nedves falai is védelmet nyújtanak a porral szemben. A párologtató közeg tulajdonképpen légszűrőként működik.
Az adiabatikus előhűtés általános teljesítménye
Mind a kontakt párásítóval, mind a ködpárásítóval ellátott előhűtők 90% körüli hatékonyságot biztosítanak. Mégis vannak olyan pontok, mint korábban említettük, ahol a kontakt párásítóval ellátott előhűtő jobban teljesít, mint a ködpárásító rendszer.
Mint már említettük, a kültéri környezet – a szél és a por – nem befolyásolja a kontakt párásítóval ellátott rendszereket. A „száraz foltok” (a levegő részben hűtés nélkül marad) kialakulásának sincs esélye, mivel a párna teljes felülete nedvesítve van. Ezenkívül a kontakt párásítóval nem áll fenn a szél hatására bekövetkező túltelítettség vagy alultelítettség kockázata.
Adiabatikus előhűtés az Oxycomtól – a PreCooll
Az ipari épületek hűtésére szolgáló kétkörös adiabatikus hűtésen kívül az Oxycom adiabatikus előhűtést is kínál érintkező párásítóval ellátott hűtőkhöz – a PreCoollt. A fent említett pontokon kívül a PreCoollnak még számos előnye van.
A PreCooll a hűtőberendezés (kondenzátorai) köré épül, és biztosítja, hogy a közvetlen napfény ne érje az alkatrészeket, és teljesen leárnyékolja a hűtőberendezést. A PreCooll hűvös mikroklímát hoz létre a hűtőgép körül, ami drasztikusan csökkenti az alkatrészeket érő hőterhelést. Ezenkívül a PreCoollt energiatakarékos szoftver vezérli, amely figyelembe veszi például a helyi időjárási adatokat és a helyi vízminőséget. Így a beállítások automatikusan történnek, hogy a hűtő a lehető leghatékonyabban, a lehető legalacsonyabb energiaköltségek mellett működjön. De ami talán a legfontosabb: a PreCooll segítségével mindig biztos lehet abban, hogy a hűtőberendezés optimálisan működik.
A PreCooll sikere
Amikor az Equinix új adatközpontjának építése során Amszterdam önkormányzata korlátozta az energiafogyasztást, a vállalat olyan megoldást keresett, amellyel hatékonyabbá teheti az igényes hűtőgépek működését.
A PreCooll telepítésével az Equinixnek sikerült akár 40%-os energiamegtakarítást elérnie. Töltse le esettanulmányukat, és olvassa el a teljes történetet.
